"Ha rá gondolok elájulok, tőled mi mást kaphatok,
Csak magányt, esetleg csendet, kérek a fejbe rendet,
raknék, mert erdő van idebent, erdő, erdő van idebent."

"És hiába erőlködnél, ha kerülő utakon mennél,
Estére itt a helyed, szeretheted, vagy gyűlölheted.
És újra és újra láthatod, ugyanazt, ugyanúgy, ugyanott.
Marad minden a régiben, erdő, erdő van idebenn."

"Te is láttad azt, amit látok, mégis elfelejtettél,
Most is hallod azt, amit mondok, mégis itt felejtettél."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.