Hozzám ez a magától jövő savanyú boldogság jobban illik. A részeg esték. Az elvont filmek. Alternatív zenék. Az álmok megőrzése holtomig. :] Meg az írás, rajzolás, meg a többi. Nem vagyok én olyan partyarc féle. :]
"a magány újra mellémdől, cigifüst száll az erkélyről
végül úgyis csak egy sóhaj marad minden jó nőből
szívem megszokásból vár, fölém nem hajolhat már
csupán emlék lesz most belőle a két nagy szembogár."
sosem szerettem. sosem szeretett. de ez az én világom kéremszépen.
az álmaim egyre zavarosabbak. gyűlölöm őket. mert álmok. :]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.