Valahol a fényeken túl,
ami szép volt s elmúlt újra vár
valahol az álmon is túl
ott a kikötő s a távoli táj.
Olyan más így búcsúzni, hogy emlékeznek ránk is,
ez a Föld, oly gyönyörű világ,
mikor veled van sok régi barát.

De az emberek születnek, élnek és végül
az emlékek földjére érnek,
ó, régen várnak ránk az örökre szépek,
új ország vár,
egy földöntúli világ,
másik békés táj.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.