majd ha látom hogy másokra is figyelek, ha lesznek gyerekeim, akikről gondoskodnom kell, és gondoskodni is fogok, ha csukott szemmel táncolok végig a csalódás alatt is, ha vakon bízok majd a megfelelő emberben, és ha megtanulok halkan szenvedni akkor büszke leszek magamra.
ez ma még nem sikerült.
szóval ennyit a lázadásról.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.