fordulópont. mert a szívszilánkok újra üzemel. mert már a név is többet mond el. amíg tartott az a csodálatos időszak addig műanyag lufi volt. igen. valami amit hittem és ami olyan gyorsan szertefoszlott, olyan gyorsan kidurrant ahogy csak tudott. nem maradt utána semmi. de én akarom hogy maradjon. én szívszilánkokat akarok. hiszen tudom hogy úgyis előjönnek majd. ha megunja magát az üresség és fellép a bánat.. ha pedig a bánat végetér akkor helyreáll a rend. ha rend lesz befogadóbbá tesz a boldogságra. aztán jön az új műanyag lufi. vagy majd nem hagyom hogy összetörjenek. építek magamban egy szupergépezetet ami ellenállóvá tesz. amit nem tudnak áttörni a vírusok. és a fájdalom..
mert az a levegő amit csókja préselt a tüdőmbe eltűnt. sok mindent kaptam de nem érzem őszintének. kihasználva érzem magam. hogy csak egy játék volt a mi kis nyarunk. hogy itt volt velem, itt volt nálam, amit sosem képzeltem volna el. egy barátom vagy mim szavaival: az álom teljesült 2010 nyár. de ahogy megvonta magát tőlem úgy tűnt el a boldogság. vagy csak kiborította a depresszióm miatt jött sírás zpben. nem tudom biztosan. most mondhatnám hogy leszarom csak hogy az ő hozzáállását tanusítsam de nem tudom helyes lenne e. hiszen minden rá emlékeztet. de nem is merek gondolkodni a dolgokon. inkább a testieken mint a lelkin.. mert a lélek meggyötört.
és érzem hogy semmi nincs bennem amikor befahéjazva fekszem a sötét szobában és érzem hogy nem tudok sírni. beállok a forró víz alá, rajzolok a bepárásodott üvegre és próbálok sírni. kicsit magam vagyok. aztán kijövök és elszáll az a kis lélekdarabka. szilánk sehol.. nincs szívszilánk.. megváltoztam és attól tartok nem a jó irányba.. a tüdő és az orrbaszás rák felé. a májbetegségek és az erek összeszűkülése felé. az öngyilkosság felé. vagy épp messze tőle. hiszen az csak pánik volt. elég üresnek érzem magam ahhoz hogy ne tegyem meg. amikor vannak terveim azok is hamar elszállnak vagy csak ledönti őket valami.. mindegy. a lényeg úgyis az hogy nem hagyom magam gyógyulni. pedig ha elfelejteném, ha lenne hozzá elég lelkierőm csak a szívszilánkok maradnának. végül miután a vér és a genny kifolyt gyógyulni kezdene a seb és végül.. visszajönne ahogy nyáron tette és újra romba döntne mindent..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.